Könyvtár története

„ Óh ne mondjátok azt, hogy a könyv ma nem kell,
hogy a könyvnél több az élet és az ember:
mert a könyv is élt és él, mint az ember-
így él:  emberben könyv, s könyvben az ember.”
                ( Babits Mihály)

A városföldi könyvtár a mai helyén 1982-ben kezdte meg a működését, valójában azonban már 1952-től volt a településnek könyvtára. Először a régi tanyasi iskola falai között, később pedig 1962-től a régi kultúrházban kapott helyet. Végül a jelenlegi művelődési ház egyik részébe helyezték át, ami 1982-ben épült fel a falu központjában.

A könyvek egy része az idők folyamán gyűlt össze, nagyon sokat adományba kapott a könyvtár például a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtártól. Azonban1982-től saját könyvbeszerzés útján kerültek a könyvek a polcokra.

A könyvtárnak 2001 óta van főállású könyvtárosa, előtte pedagógusok kölcsönözték a könyveket.( Géczi Ferenc, Katona Éva, )

1982-től részben önálló intézményként működik, 1982-től – 1996-ig Csörszné Zelenák Katalin, majd 1996 óta Nagyné Balog Erzsébet az intézmény és a könyvtár vezetője.

A könyvtárak már évezredek óta gyűjtik, őrzik, rendszerezik az embernek a világról alkotott ismereteit, s ezzel fontos szerepet töltöttek be az emberiség fejlődésében.

Milyen is a mi könyvtárunk itt Városföldön, s mi lehet a szerepe a település életében?

Rendelkezik egy tekintélyes, helyben olvasható kézikönyvtárral. Itt gyűjtjük a különböző lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat, életrajzokat, évkönyveket, kézikönyveket, amelyek viszonylag drágák és csak alkalmilag van rájuk szükség. Nagyon sok olyan mű található még itt, amelyek vállalkozó világunkban jogi-közgazdasági ismeretet nyújt. Találunk még olyan reprezentatív és igényes munkákat is, amelyeket egy átlagos család számára már-már megfizethetetlen.

A diákok elsősorban az iskolában kötelező szépirodalmi műveket és elemzéseket keresik, de találhatnak szórakoztató jellegű könyveket is. Az olvasást fiatal korban kell megkedvelni, megkedveltetni. Az ő számukra külön polcokat tartunk fenn a könyvtárban, ahol életkoruknak megfelelő kiadványok közül válogathatnak.

Legfontosabb feladat, hogy a könyvtár olvasói megtalálják az igényeiknek megfelelő irodalmat, hozzájussanak a legújabb könyvekhez is. Azokat a könyveket, amelyek nincsenek meg a helyi állományban, más könyvtáraktól könyvtárközi kölcsönzéssel lekérjük.

Az évek során sok rendezvénynek is otthont adott a könyvtár. Néhány példát említenék: Irodalmi- népköltészeti esten látták vendégül Kun Jánost, Buda Ilonát, a Helikon Együttest. Költői esten mutatkozott be Buda Ferenc, Pintér Lajos. Író-olvasó találkozó volt Scmidt Egonnal, Juhász Árpáddal és Nógrádi Gáborral.

A könyvtárak feladata régen is és ma is a dokumentumok (információk) gyűjtése, feltárása és közreadása, vagyis a szolgáltatás.